Gyakran ismételt kérdések a veszettségről

• Mi a veszettség és veszélyes-e az emberre?

  A veszettség vírusos betegség, mely az agy- és gerincvelő gyulladását okozza, ami legtöbbször idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg. A vírus valamennyi melegvérű állatot, és az embert is képes megbetegíteni. Általában nem gyógyítható, de vakcinázással megelőzhető.

• Gyakori-e a veszettség Magyarországon?

  Nem, szerencsére a betegség egyre ritkábban fordul elő hazánkban. 

• Hogyan kaphatom el a veszettséget?

  A veszettség vírusa a legtöbb esetben a fertőzött állat harapásával, marásával, a nyílt sebbe jutó, vírust tartalmazó nyál útján terjed. Ezért fontos, hogy ismeretlen kutyával, macskával, illetve vadállatokkal a közvetlen kontaktust (pl. megfogási kísérlet) kerüljük!

• MIt tehetek annak érdekében, hogy megelőzzem a veszettséget?

  A veszettség vírusa a legtöbb esetben a fertőzött állat harapásával, marásával, a nyílt sebbe jutó, vírust tartalmazó nyál útján terjed. Ezért fontos, hogy ismeretlen kutyával, macskával, illetve vadállatokkal a közvetlen kontaktust (pl. megfogási kísérlet) kerüljük!

• Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?

  A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre…) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka elkerüli az embert, és ha van módja elmenekülni, nem támad. Az alapvető higiéniai szabályok betartása mellett (például kézmosás hazaérkezéskor) a róka jelenléte nem jelent fokozott kockázatot. Ha egy lakókörnyezetben mégis zavaróvá válik az állatok jelenléte, esetleg szakember segítségével, csapdázással lehet eltávolítani a rókákat, de a felszabaduló élőhelyen valószínűleg újabb egyedek fognak megjelenni.

• Mit tegyek, ha rókát láttam a lakóhelyem környékén?

  A rókák jól alkalmazkodnak az emberi környezethez. Nem azért látjuk őket lakott területen, mert veszettek, hanem táplálékot keresnek. Az állattal való közvetlen kontaktust kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert. Zajra, például tapsra elmenekül. kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön. Ha azonban úgy ítéli meg, a róka nem egészséges, vagy a veszettség tüneteit mutatja, esetleg vadállat tetemét találja meg, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a Nébih Zöld Számát!

• Kezelik-e a magyarországi vörösróka állományt veszettség ellen?

  Igen, Magyarországon a Nébih szervezésében, Európai Uniós társfinanszírozással veszettség mentesítési program zajlik a vörös róka állományban, melynek keretében évente kétszer (tavasszal és ősszel) veszettség elleni vakcina tartalmú csalétkeket helyeznek ki a rókák élőhelyén.

• Miért kell minden évben beoltatni a kutyámat veszettség ellen?

  Azért, hogy a kutya ne válhasson a betegség közvetítőjévé, azaz ne adhassa át a fertőzést az embernek. A kutya ugyanis fogékony a veszettség vírusára (azaz elkaphatja a betegséget), ráadásul az ember közvetlen közelében, velünk együtt él. Ezért fontos, hogy valamennyi kutya védett legyen a veszettséggel szemben, amit a rendszeres védőoltással lehet elérni. Magyarországon a hatályos jogszabály alapján évente kell veszettség ellen beoltatni a kutyákat. A kutyák microchipes azonosítását is jogszabály írja elő. A kötelező veszettség elleni oltás és microchipes megjelölés mellett gondoljunk az egyéb fertőző betegségek elleni védőoltásra, a rendszeres féreghajtásra és az ivartalanításra is!

• Kell-e veszettség elleni oltást kapni a macskámnak?

  Jogszabály nem írja elő, de amennyiben a macska kijár a lakásból, a válasz mindenképpen igen. A macskák nagyobb területet barangolnak be, mint a kutyák, ráadásul a gazdi felügyelete nélkül. Találkozhatnak és akár marakodhatnak is másik macskával, vagy akár rókával, nyesttel is. A veszettség elleni oltás mellett gondoljunk az egyéb fertőző betegségek elleni védőoltásra, a rendszeres féreghajtásra és az ivartalanításra is!

• Miről ismerem meg a veszett kutyát és macskát?

  A betegség lezajlása szerint megkülönböztetünk ún. „csendes” és „dühöngő” veszettséget. A betegség csendes formája jól képzett, kézhez szokott, lakásban tartott állatokban fordul elő. Ilyenkor az agresszív  viselkedés elmarad. Az állat levert, kedvetlen, étvágytalan, a nyelés fájdalmassága következtében nyálzik, és nem képes inni sem, majd bénulásos tünetek alakulnak ki, végül az állat elfekszik és elpusztul. A betegség „dühöngő” formájában az állat izgatottan, agresszívan viselkedik, emberre, állatra támad, ehetetlen dolgokat, például földet eszik, elkóborol.  Később réveteg tekintet, kancsalság, állkapocs- lógás figyelhető meg, a nyelési nehézség miatt az állat  nyálzik és nem képes inni, majd görcsök és bénulásos tünetek alakulnak ki, és az állat elpusztul. Macskákban a veszettség dühöngő formája a gyakoribb. Az állat ingerlékennyé, agresszívvá válik, emberre, állatra támad. 

• Mit tegyek, ha gyanúsan viselkedő kutyát vagy macskát látok?

  Amennyiben a fent leírt tüneteket mutató kutyával, macskával találkozik, hívja a Nébih Zöld számát! Emberi sérülés esetén haladéktalanul forduljon orvoshoz!

• Harapás, állattól származó sérülés esetén kinek van jelentési kötelezettsége az állategészségügyi hatóság felé?

  Ha kutya vagy macska embert támadott, vagy mart meg, illetve vadon élő állattól származó sérülés történt, akkor mindenkinek (állattartó, szolgáltató állatorvos, háziorvos, az állattal érintkező bármely személy stb.) jelentési kötelezettsége van az állategészségügyi hatóság (hatósági állatorvos és/vagy élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi jogkörben eljáró járási hivatal) felé, elsődlegesen annak, aki először értesül az esetről.

  A harapás körülményeivel kapcsolatos információknak minél előbb el kell jutnia a járási állategészségügyi hatósághoz, hogy késedelem nélkül megtehessék a szükséges intézkedéseket.

• Harapás, állattól származó sérülés esetén milyen információkat és hogyan kell eljuttatni az állategészségügyi hatóság felé?

  Az eset körülményeiről rendelkezésre álló minél több és pontosabb információt, kell szóban vagy írásban eljuttatni az állategészségügyi hatóságnak:

  • személy(ek) nevét, lakcímét, elérhetőségét, akiket megharapott az állat, illetve akik közvetlenül kapcsolatba kerültek vagy kerülhettek az állattal, annak nyálával, vérével;
  • az érintett állat faja, esetleg fajtája
  • tulajdonosának neve, lakcíme, elérhetősége;
  • ha rendelkezésre áll, akkor az információt arról, hogy az állat be volt-e oltva veszettség ellen, van-e oltási könyve, fénykép vagy másolat az oltási könyvről;
  • vadon élő állatnál az észlelés/támadás helye;
  • az állat mutatta-e betegség tüneteit, rendellenesen viselkedett-e
  • bármely egyéb fontos körülmény, információ

• Mi a szolgáltató állatorvos teendője, ha tudomást szerez róla, hogy egy állat embert mart?

  A szolgáltató állatorvos a jelentési kötelezettségen túl köteles az adott helyzetben tőle elvárható módon a szükséges intézkedéseket megtenni, az állattartót a szükséges utasításokkal ellátni (pld. tájékoztatnia kell a megharapott személyt, hogy forduljon háziorvoshoz).

• Mi a sérültet ellátó humán orvos teendője harapás esetén?

  A sérültet ellátó orvos köteles haladéktalanul szóban és írásban értesíteni az eset helye szerint illetékes állategészségügyi járási hatóságot minden ebtől, macskától vagy vadon élő állattól származó sebesülés észlelése esetén, az eset körülményeiről rendelkezésére álló információk megadásával (különös tekintettel az állattartó neve, lakcíme és telefonos elérhetősége).

  Az ember veszettség elleni oltásának szükségességéről a sérülést ellátó orvos, illetve a népegészségügyi hatóság dönt, az országos tisztifőorvos által kiadott szakmai irányelvek szerinti kockázatértékelés alapján.

• Mikor számít egy nem chipezett macska veszettség ellen oltottnak?

  A macskákat nem kötelező elektronikus transzponderrel (mikrochip) megjelölni, ugyanakkor az állat részletes leírását meg kell adni a Kisállat Egészségügyi Könyvben. Amennyiben a Kisállat Egészségügyi Könyvben rögzített adatok alapján az állat egyértelműen beazonosítható, úgy elfogadható a veszettség elleni védőoltására vonatkozó bejegyzés az adott állat veszettség elleni oltottságának igazolására.

• Beoltható-e veszettség ellen nem mikrochipezett kutya/macska?

  A kutyákat kötelező elektronikus transzponderrel (mikrochip) megjelölni. Nem chipezett kutya nem oltható be veszettség ellen, előbb el kell végezni a megjelölését.

  Macska esetében sem a mikrochippel történő megjelölés, sem a veszettség elleni védőoltás nem kötelező, ugyanakkor mindkettő ajánlott. Mikrochippel nem megjelölt macska oltható veszettség ellen. Ügyelni kell rá, hogy a Kisállat Egészségügyi Könyvben rögzített adatok alapján az állat egyértelműen beazonosítható legyen.

• Milyen állat minősül veszettség szempontjából aggályosnak?

  Ha egy házi emlős állat (amelyen nem mutatkoznak a veszettség betegség tünetei, nem marta meg veszett vagy veszettségre gyanús állat és az elmúlt 90 napban nem érintkezett/érintkezhetett veszett vagy veszettségre gyanús állattal) embert mart vagy támadott meg, akkor függetlenül attól, hogy oltva van-e veszettség ellen, veszettség szempontjából aggályosnak minősül.

  A kutya, ha nem kapta meg az életkorának megfelelő veszettség elleni védőoltást, veszettség szempontjából aggályosnak minősül.

• Mi a teendő veszettség szempontjából aggályos állattal?

  A veszettség szempontjából aggályos állatot be kell jelenteni az állategészségügyi hatóságnak, hogy elrendelhesse az állat a 14 napos hatósági megfigyelését, illetve megtehessen minden, a veszettség megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges intézkedést.

  Az állategészségügyi hatóság értesíti a népegészségügyi hatóságot az állattól származó emberi sérülésről. Az ember veszettség elleni oltásának szükségességéről a sérülést ellátó orvos, illetve a népegészségügyi hatóság dönt.

• Meg kell-e figyelni az embert harapott állatot, ha van érvényes veszettség oltása és nincs idegrendszeri tünete?

  Igen. Az embert támadott vagy mart állat veszettség szempontjából aggályos állatnak számít, függetlenül attól, hogy be van-e oltva. Az ilyen esetet be kell jelenteni a járási állategészségügyi hatóságnak, amely elrendeli az állat 14 napos hatósági megfigyelését. Ha a veszettség szempontjából aggályos kutya nincs mikrochipezve, akkor a tulajdonos költségére chipezni kell. Ha a veszettség szempontjából aggályos kutyának nincs érvényes veszettség oltása, akkor a megfigyelés megszüntetésével egyidőben a járási állategészségügyi hatóság elrendeli az eb veszettség elleni beoltását.

• Veszettség szempontjából aggályos, embert mart állatot el lehet-e altatni?

  A veszettség szempontjából aggályos állatot 14 napos hatósági megfigyelés alá kell helyezni. Ha a megfigyelés alatt az állat veszettségre utaló jellegzetes tüneteket mutat, azonnal le kell ölni, és a leölt állatból vizsgálati anyagot kell küldeni a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság valamely laboratóriumába. Ha az állat a megfigyelési idő alatt elhullik, szintén vizsgálati anyagot kell küldeni a laboratóriumba.

  A Veszettség rendelet nem tiltja a veszettség szempontjából aggályos állat szakmai és állatvédelmi szempontok miatti eutanáziáját (például balesetet szenvedett, erős fájdalmakkal küzdő, haldokló állatot el lehet altatni). Ugyanakkor az elaltatott állatból vizsgálati anyagot (lehetőleg egész állati hullát) kell küldeni a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság valamely laboratóriumába veszettség kimutatására, hasonlóan a megfigyelési időszakban történő elhullás vagy leölés esetéhez.

• Hogyan és kinek kell veszettség állategészségügyi vizsgálatra a vizsgálati anyagot laboratóriumba küldeni?

  Laboratóriumi veszettség vizsgálatra a megfelelő kísérőiratokkal (Veszettség vizsgálati megrendelő) ellátott mintát állatorvosnak kell beküldenie.

  A kisebb állatoknál a teljes testet egészben, a nagyobb állatoknál pedig a fejet kell bontatlan állapotban eljuttatni a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság valamely laboratóriumába. Az állat fejének diagnosztikai célra történő eltávolítása csak a fertőződést kizáró védőöltözetben végezhető.

  A hűtött vizsgálati mintát minél hamarabb el kell juttatni a vizsgáló laboratóriumba.

  Amennyiben átmenetileg szükség van a veszettség vizsgálatra szánt állati tetem lefagyasztására, úgy az megtehető, de ebben az esetben is gondoskodni kell annak mihamarabbi laboratóriumba juttatásáról.

  Amennyiben bárkinek gondot okoz, hogy a megfelelő kísérőiratokkal ellátott állati hullát/vizsgálati mintát eljuttassa a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság valamely laboratóriumába, úgy értesítse az illetékes járási állategészségügyi hatóságot vagy hatósági állatorvost.