null A növényvédő szerek csoportosítása a hatóanyag és a növény kapcsolata szerint

A növényvédő szerek csoportosítása a hatóanyag és a növény kapcsolata szerint

2020. február 19, szerda

A növényvédelem témakörét felölelő cikksorozatunk negyedik részében ismét a növényvédő szerek csoportosításával foglalkozunk, amelyet ezúttal a szerek hatóanyagai és a kezelt növényekre gyakorolt hatásuk szemszögéből közelítünk meg.

A hatóanyag a növényvédő szer azon komponense, mely a növényvédő szer kiváltott hatásáért felelős. A hatóanyag tulajdonságai határozzák meg – sok egyéb mellett – a növényvédő szernek azt a fontos jellemzőjét is, hogy az a növény melyik részén keresztül vagy melyik részében fejti ki a hatását. 

Ez alapján megkülönböztetünk 
•    felületen ható (kontakt), 
•    felszívódó (szisztemikus) és 
•    mélyreható (lokoszisztemikus) hatóanyagokat.

A felületen ható (kontakt) hatóanyag a növény felületén – tehát annak levelén, szárán, gyümölcsén stb. – fejti ki a hatását, vagyis a növény szöveteibe nem jut be. Hátránya, hogy a növény felületéről a csapadék vagy az öntözővíz részben eltávolítja, előnye viszont, hogy megelőző (preventív) védekezésre alkalmas, vagyis a kontakt növényvédő szerek alkalmazásával a károsítás megakadályozható. Az ilyen típusú szerek további előnye, hogy a célszervezetekben (károsítóban) nehezebben alakul ki az ellenálló képesség (rezisztencia). A gyomirtó szerek (herbicidek) közül ide tartoznak a perzselő hatású készítmények.

A felszívódó (szisztemikus) hatóanyag bejut a növény szöveteibe, ezáltal a növényt belülről védi, sőt a szövetek szállítórendszerében továbbhaladva a fiatal hajtásokba is eljut. A haladás iránya szerint megkülönböztetünk gyökér felé terjedő, sejtről sejtre terjedő és hajtáscsúcs felé terjedő hatóanyagokat. Az azonban tévhit, hogy a növénybe mélyen berágó kártevő, pl. almamoly lárva vagy dióóburok fúrólégy lárva utolérhető felszívódó növényvédő szerrel. Általános hátránya a felszívódó hatóanyagú növényvédő szereknek, hogy a károsítókban gyorsabb az ellenállóképesség (rezisztencia) kialakulása, emiatt a hatóanyag az adott célszervezetre többé nem lesz hatásos. 

A mélyhatású (lokoszisztemikus) hatóanyag a növény felületének felső sejtrétegeibe hatol be, és a bejutás helyén felszívódik. Hasonlóan a kontakt hatóanyagokhoz, a mélyhatású hatóanyag nem szállítódik, de a növényt belülről védi, éppen úgy, ahogyan a szisztemikus hatóanyagok. 

Fontos, hogy a növényvédő szeres kezelések megtervezésénél figyelembe kell venni – többek között – a készítményekben található hatóanyag hatáskifejtésének módját is.
 


Friss hírek

2024. május 2, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.05.13.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. május 2, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.05.02.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >