Beruházás engedélyezéséhez előzetes talajvédelmi szakhatósági hozzájárulás

A jól vagy rosszul megválasztott mezőgazdasági beruházás, több évtizedre meghatározhatja, illetve befolyásolhatja a gazdálkodás struktúráját és egyúttal jövedelemteremtő képességét. Gondoljunk csak ültetvénytelepítésre, vagy öntözőtelep létesítésére.

Mit várunk el a beruházástól?

A beruházás jelentheti tárgyi eszközök beszerzését, létesítését, saját vállalkozásban történő előállítását.

Alapvetően a termelési költségek csökkenését, a gazdálkodói jövedelem növekedését várjuk el beruházásunktól. Ezek a célok csak színvonalas piacképes termékek és szolgáltatások feltételeinek megteremtésével érhetők el.

Napjainkban a gazdasági épületek egy része korszerűtlen. Ez az állattartás esetében elsősorban a környezetvédelmi, higiéniai, állat-jóléti előírások betartását nehezíti meg. A meglévő szőlő- és gyümölcsültetvények a termőföldvédelmi előírásoknak csak részben felelnek meg. Az öntözőtelepek jó része ugyancsak korszerűsítésre szorul. A versenyképes mezőgazdaságért beruháznunk kell. A mezőgazdaság versenyképességét alapvetően befolyásolja, hogy a kitűzött cél érdekében milyen fejlesztéseket hajtunk végre. Természetesen ezeket meghatározzák a támogatási és hitelfeltételek, de a jó döntéshez elengedhetetlen a piaci igények felmérése, valamint a tervezett beruházás gyors megvalósítása. Természetes elvárás a gazdálkodók, beruházók részéről hogy a hatósági engedélyek beszerzése is gyors, zökkenőmentes legyen.

Néhány jellemző és szükségszerű beruházás, amely mezőgazdasági területeket érint:

• területrendezés (tereprendezés, talajvédelmi műszaki létesítmények építése, vízmosások, felesleges utak, árkok megszüntetése, táblák közötti földúthálózat kialakítása),
• vízháztartást szabályozó építmények (nyílt felszíni vízelvezető csatorna, kis vízfolyások árvízcsúcs csökkentő tározói, talajcsövezés és létesítményei, kapcsolódó mélylazítás, illetve műtárgyak, öntözőtelepek),
• talajjavítás,
• növénytermesztést, kertészetet, állattenyésztést szolgáló építési beruházások (magtárak, raktárak, növényházak, szőlőfeldolgozók, bortárolók, palackozók, istállók),
• egyéb, termőföldön megvalósuló építési beruházások, bányák létesítése, útépítések, stb.

Melyek a beruházás engedélyezési dokumentumai?

Amennyiben termőföldön kívánunk beruházást megvalósítani tisztában kell lennünk azzal, hogy a tervezett tevékenységünk mindenképpen engedélykötelesnek minősül.

A beruházás fajtájától függően a vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy mely hatóság (pl. építésügyi, vízügyi, környezetvédelmi, talajvédelmi, stb.) adja ki a szükséges engedélyt, és ehhez milyen kiviteli terveket, illetve mellékleteket kell benyújtani.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a beruházás engedélyeztetését megelőzően az illetékes földhivataltól kérelmezni kell az érintett termőföld más célú hasznosítását.

A beruházások jellemzően a felszín megbontásával valósíthatók meg, ezért a termőföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló beruházások esetén, a kiviteli terv készítését megelőzően, azzal összehangoltan talajvédelmi tervet kell készíteni. A talajvédelmi tervet az arra jogosult és a NÉBIH által nyilvántartott talajvédelmi szakértő készítheti el.

A talajvédelmi tervek tartalmi és formai követelményeit rendelet szabályozza [90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet].

Termőföldön történő beruházás esetén függetlenül attól, hogy mely hatóság az engedélyező, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény előírásait maradéktalanul be kell tartani.

Milyen beruházásokhoz kell talajvédelmi terv?

• kedvezőtlen adottságú savanyú, szikes és homoktalajok javításhoz,
• mezőgazdasági célú tereprendezéshez,
• szőlő- és gyümölcs, valamint bogyós gyümölcsű ültetvény telepítése esetén,
• 400 m²-t meghaladó területigényű beruházások humuszos termőrétegének mentéséhez, humuszgazdálkodáshoz,
• rekultivációhoz, amennyiben a beavatkozások által érintett termőföld terület, összesen 400 m²-nél nagyobb, illetve a talajfelszín megbontásával járó, 500 métert meghaladó vonalas létesítmények esetén,
• erózió elleni műszaki talajvédelmi beavatkozások megvalósításához,
• vízrendezéshez, öntözéshez.

Engedély nélküli tevékenység eredménye

Humuszmentés

A humusz a talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó rétege. A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.

A talaj humuszos termőrétegének mentését megalapozó talajvédelmi terv a beruházással érintett termőföld teljes területén meghatározza a humuszos termőréteg vastagságát, valamint a mentésre érdemes humuszos talajréteg mélységét, minőségét és javaslatot annak felhasználására.

A humuszos termőréteg tényleges mentését a talajvédelmi tervben foglaltak figyelembe vételével elkészített humuszgazdálkodási terv alapján kell elvégezni – kizárólag a beavatkozás műszaki szükségességének mélységéig.

A beruházások megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét elsősorban a beruházás kivitelezése során igénybe vett földrészleteken kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg. Lehetőség van még a humuszos talaj felhasználására a hasonló, vagy kedvezőtlenebb fizikai és kémiai talajtulajdonságokkal rendelkező termőföldterületen, amennyiben a terítés eredményeképpen a minőségi tulajdonságok változása a jelenleginél kedvezőbb állapotokat biztosít.

A mentett humuszos termőréteg nem használható fel a földmunkák során keletkező vagy egyéb mélyedések, bányagödrök, tájsebek, stb. feltöltésére.

Nem mindig van lehetőség a mentett humuszos termőréteg helyben történő felhasználására. Ebben az esetben átruházható, de kizárólag eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként, vagy termesztő közeg előállítására használható fel.

Mikor kell talajvédelmi járulékot fizetni?

Talajvédelmi járulékot kell fizetni, ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen nem használják fel, a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után, továbbá bármely esetben, ha az előbbieken kívül humuszos termőréteget távolítanak el. A talajvédelmi járulék mértékét jogszabály határozza meg (2007. évi CXXIX. törvény).

Nyilvántartás

A földhasználónak, illetve beruházónak a mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról külön nyilvántartást kell vezetnie, és gondoskodni kell a beruházás, illetve talaj védelmével kapcsolatos tevékenység dokumentumainak 5 évig történő megőrzéséről.

Hogyan szerezhetjük be az előzetes talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást?

A termőföldön megvalósuló, termőföldet érintő beruházás engedélyezéséhez a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Az előzetes talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás iránti kérelem bármelyik kormányablaknál benyújtható, vagy az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához.

A kérelemhez mellékelni kell a talajvédelmi tervet, és vagy kiviteli tervet. A talajvédelmi tervet az arra jogosult és a NÉBIH által nyilvántartott talajvédelmi szakértő készítheti el.

A talajvédelmi hatósági eljárás díja az eljárás típusától, azaz a beruházástól függően változik. A talajvédelmi igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, és a fizetés módjáról itt talál információt.

Az ügyintézés határideje a kérelem talajvédelmi hatósághoz érkezésétől számított 15 nap, azonban ebbe nem számít bele például a hiánypótláshoz, a tényállás tisztázásához szükséges idő.

Letölthető anyagok:
Talajvédelmi Szakértői Nyilvántartó Jegyzék