Kérdezz-felelek a dioxinok egészségi kockázatáról
A dioxinokat szándékosan sehol sem állítják elő, és nem használják fel, hanem bizonyos kémiai folyamatok melléktermékeként képződnek.
2014-es verzió, a frissítés folyamatban van.....
Milyen vegyületek a dioxinok?
A dioxinok egy közös csoportba tartozó, hasonló szerkezetű, színtelen, szagtalan, zsíroldékony vegyi anyagok, amelyek egy része (az összesen 210 féle vegyületből 17), különböző mértékben egészségre ártalmas. Egészségi ártalmasságukat a legtoxikusabb vegyülethez – a 2,3, 7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxinhoz (2,3,7,8 TCDD) – viszonyítják, és összegezve ún. toxikus egyenértékűségi faktor (TEQ, Toxic Equivalent Concentration) egységben adják meg.
Ha ilyen veszélyes, miért nem tiltják be?
A dioxinokat nem lehet betiltani, mivel szándékosan sehol sem állítják elő, és nem használják fel, hanem bizonyos kémiai folyamatok melléktermékeként képződnek. Képződésük a természetben is előfordul (vulkánok, erdőtüzek), de általában ipari tevékenység, illetve hulladékégetés a környezetszennyezés oka. Háttérszennyezésként az egész Földön előfordulhat, egyes területeken magasabb, máshol alacsonyabb mennyiségben. Európában, és hazánkban a dioxinszint csökkenő tendenciát mutat, melyet a hatóságok folyamatosan mérnek, és figyelemmel kísérnek.
Milyen élelmiszerekben és milyen mennyiségben fordulnak elő dioxinok?
Az élelmiszerekben a környezetből eredő háttérszennyezésként rendkívül kicsi, 1-2 pg/g (pikogramm/gramm) mennyiségben fordulnak elő. Ez a hihetetlenül kis mennyiség úgy érzékeltethető, hogy 1pg/g a szennyezettség, ha 1 gramm dioxin kerül bele 1 000 000 tonna élelmiszerbe. Érthető, ha a dioxinok csak bonyolult, költséges laboratóriumi vizsgálattal mutathatók ki. A környezet szennyeződés az élelmiszerláncba kerül. Az emberi és állati szervezetben a dioxinok felhalmozódnak, és kiürülésük, lebomlásuk rendkívül lassú, évekig, évtizedekig tart. Az emberi dioxin-terhelés 90%-a élelmiszerekkel, ennek zöme (az összes bevitel 80%-a) állati eredetű élelmiszerekkel (hús, tej, tojás, hal) kerül szervezetünkbe. Ebből is kiemelkedő a halak magas dioxintartalma, amely miatt egyes országokban a halfogyasztás korlátozására kellett kérni a lakosságot.
Milyen káros egészségi hatása van a dioxinnak?
Nagy mennyiségű dioxin akut (rövid időn belül jelentkező) mérgezéshez vezethet. Ez élelmiszer fogyasztása útján nem következhet be, ehhez az élelmiszerekben előforduló mennyiségek több ezerszeresét, milliószorosát kellene elfogyasztani. Akut mérgezés szándékosság, vagy baleset, ipari katasztrófa következménye lehet. A dioxinoknak azonban kis mennyiségben, hosszan tartó bevitele is egészségi kockázattal jár. Idegrendszeri, szaporodási, fejlődési zavarhoz vezet, a tanulási képességet is befolyásolja, az immunrendszer károsításával gyengíti a szervezet védekezőképességét, és növeli a későbbi életkorban előforduló daganatos megbetegedések valószínűségét.
Mennyi dioxint lehet károsodás nélkül elviselni?
Az európai tudományos szervezetek az elviselhető bevitelt (PTWI, Provisional Tolerable Weekly Intake) testsúlykilogrammra számítva heti 14 pikogrammban (pg/ ttkg/hét) határozták meg. Ez azt jelenti, hogy egy 60 kgos ember egy hét alatt 840 pg mennyiséget fogyaszthat el károsodás nélkül, mely egy napra arányosítva 120 pg. Gyermekeknél az alacsonyabb testsúly miatt ez arányosan kevesebb. Az elviselhető heti bevitel biztonsági faktor beiktatásával lett kiszámolva, tehát ennek az értéknek kismértékű túllépése még nem jelent egészségi kockázatot.
Van-e szabályozás Európában az élelmiszerek dioxintartalmára?
Európában, így hazánkban is a 1881/2006 EK rendelet (és módosítása: 565/2008/EK rendelet) szabályozza egyes élelmiszerek eltűrhető dioxintartalmát. A rendelet szerint a határérték állati eredetű élelmiszerekre 1-6 pg/g, növényi eredetű termékekre 0,75 pg/g (zsírtartalomra számítva). Az egészségi kockázat megítélésénél figyelembe kell venni, hogy az adott szennyezettségű élelmiszereket milyen mennyiségben és milyen gyakorisággal fogyasztják.
Akármilyen kis mennyiséget fogyasztok, megbetegszem?
A dioxinok egészségkárosító hatása arányos az élet során a szervezetben felhalmozódott dioxinok mennyisé gével. Állatkísérletekkel, és a hatástalannak bizonyuló, illetve minimális hatást kiváltó adagolásból levont következtetésekkel, biztonsági faktor közbeiktatásával állapították meg azt a szintet, amelynek rendszeres fogyasztása esetén sem várható egészségkárosító hatás. Ezt nevezik elviselhető bevitelnek. Ha valaki mégis fogyasztott dioxinnal szennyezett élelmiszert, nem jelenti azt, hogy meg is betegszik. Nagy ipari katasztrófák túlélői közül is csak kevesen betegedtek meg, pedig az élelmiszerekben előforduló mennyiség több ezerszerese, sőt milliószorosa érte szervezetüket. Akut mérgezési tünetekre biztosan nem kell számítani. Mivel azonban a dioxinok rendkívül veszélyes anyagok, melyek a szervezetben felhalmozódnak, és hosszú távú hatásuk más vegyi anyagok, és környezeti szennyezők hatásával összeadódhat, ezért minden elővigyázatossági intézkedés indokolt.