null Interjú Dr. Péntek Istvánnal

Interjú Dr. Péntek Istvánnal

Interjú Dr. Péntek Istvánnal, a NÉBIH Állattenyésztési Igazgatóságának igazgatóhelyettesével

Hogyan kezdődött a pályafutása?

A nyolcvanas évek óta foglalkozom szaporodásbiológiával, azon belül andrológiával és most már származásellenőrzéssel is. Az egyetem után egy állami kutatóintézetnél – talán közelebb áll a mai fogalmakhoz, ha egyszerű állattartó telepnek hívom – kerestek fiatal állatorvosokat, akik embrióátültetéseknél és mesterséges termékenyítéseknél segédkeznek. Az embrióátültetést akkoriban „véres úton” végeztük, a felolvasztott mélyhűtött spermát egyszerűen a horpasz seben át befecskendeztük a méhtestbe.

Teljes pályafutás tehát az enyém, a ranglétra egyetlen állomását sem hagytam ki. Dolgoztam később inszeminátorként sertés-, szarvasmarha- és méntelepeken, voltam szaporítóanyag-minősítő, feleltem az állatok immunsavó-termeléséért, valamint idővel a származásellenőrzésben is láttam el vezetői feladatot.

Mégis, melyik munka jelentette a legnagyobb kihívást?

A Nemzetközi Állatgenetikai Világszervezet, az ISAG az ezredforduló előtt egy akkoriban új, DNS-alapú származásellenőrzési eljárást vezetett be. Bár hazánk mindig is élen járt a szakterületen és a NÉBIH elődje alapítótagja az ISAG-nak, a mikroszatellit-alapú származásellenőrzés bevezetése nem kis feladatot jelentett a hazai közigazgatásban. Ahhoz, hogy a hivatal megőrizze 1967 óta folyamatosan első osztályú nemzetközi minősítését, a körteszteken 360 markerből 358-at kell pontosan meghatározni – mi ezt mindig túlteljesítettük.

Említésre méltó még a magyar házibivaly származásellenőrzésének NÉBIH-es kidolgozása, melyből akár nemzetközi protokoll is válhat idővel. Ez természetesen csak egy szűkebb tenyésztői réteget szolgál ki, mondjuk egy elterjedtebb lófajtával összehasonlítva, azonban – tekintve hogy őshonos fajtáról és rendkívül költség- és know how-igényes beruházásról van szó – roppant büszkék vagyunk az eredményre. Másrészt a származásellenőrzési metodika kidolgozásának számos publikáció is a velejárója, ezek is viszik a hírünket.

Szavai sikerorientált vezetőről árulkodnak. Melyik feladatot szerette jobban, a gyakorló szaporodásbiológusi vagy az igazgatóhelyettesi teendőket? Másképp fogalmazva: a terepi vagy az irányítói munka ad nagyobb élményt?

Mostani teendőimet nem tudnám a szükséges empátiával ellátni, ha előtte nem tapasztaltam volna meg én is, milyen érzés helyt állni egy manuálisabb munkakörben. De más szempontból is fontos a gyakorlat: azt vallom, az ÁI-ban a vezető is "tudjon hozzányúlni a jószághoz", még akkor is, ha a jószág történetesen egy féltonnás, csikós kanca, amitől vért kell venni. Nagy a tisztelete annak a hivatalnoknak, aki ha kell, felhúzza a gumicsizmát.

Azt mondja tehát, bárhol is helyezkedik el az állatorvos, fontos a gyakorlati tudás. Ön szerint milyen egyéb képességek teszik még versenyképessé az egyetemen megszerzett ismereteket?

Említettem a molekuláris biológiát, ez a terület napjainkban még az informatikánál is gyorsabban fejlődik, hiszen DNS-nek az egészségügy minden területéhez köze van és mindeközben az örökítőanyag túlnyomó részéről még nem tudjuk, „mire való”. De ha már az informatikánál tartunk: szűkebb szakterületem, az andrológia a gyakorlatban ma már olyan komplex szaktudást igényel, mely – nem is alapszintű – számítástechnikai, matematikai, statisztikai ismereteket is magában foglal. Ha egy állatorvos gyakorlatias ilyen területeken is, az mindenképpen piacképesebbé teszi a szaktudását.

Akad még két képesség, ami talán meglepően hangzik, de úgy látom, ki lehet tűnni velük. Az egyik egy alapszintű jogászi véna, hiszen az igazgatóság aktívan részt vesz a jogszabályok alakításában szakvéleményekkel, valamint szakértői feladatokat is ellátunk bírósági tárgyalások során. Mindennek az alapja azonban egy jó kommunikációs készség lenne, ez a munka több szegmensében is előnyt jelent. Értem ezalatt mind a szakmai angol minél előbbi elsajátítását, mind a magyar nyelvű fogalmazókészséget, mind a retorikai érzéket.

Nem alacsonyak az elvárások tehát a jövő állatorvosaival szemben. Ha most betoppanna egy frissen végzett hallgató, milyen munkába tudna bekapcsolódni?

A közeljövőben olyan genetikai vizsgálati rendszert tervezünk kialakítani, amely több akut élelmiszerlánc-biztonsági kérdésre választ ad. Pontosan meg szeretném tehát mondani, hogy egy húskészítmény milyen származású és arányú állati származékot tartalmaz. Ehhez csak a már létező genetikai módszereket kell alkalmazni, mégis egy évtizedre biztosítaná hivatalunk élvonalbeli szerepét a kontinensen. További fontos részlete az élelmiszerbiztonságnak a szélesebb körű információadás, napjainkban elengedhetetlen lenne, hogy a nappalimból vagy a piacon egy alkalmazással azonnali, hiteles információkat nyerjek bármilyen élelmiszer eredetét és összetételét illetően.


Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >